Mi az oka annak, hogy létrejöhetett a Hallgatói Hálózat nevetséges összefogása a Koppány csoporttal? Miért gondolják azt az anarchisták, hogy ennek minden jóérzésű ember számára vállalhatatlannak kell lennie? Az összefogás milyen formáit támogatjuk mi?
Nehéz érzékletesen összefoglalni ezt az egészen kiábrándító bohózatot. Egy összeesküvéselmélet-hívő egylet kamerája előtt borul össze vulgárbalos occupy-mozgalmár a szélsőjobboldali Koppány csoport tagjaival, és persze a Hallgatói Hálózat képviselete sem hiányozhat a valószínűleg Rabelais valamely letagadott lázálmából a napvilágra menetelt rémkarneválról. Pár nappal később a HaHa egyik fejese előadja a vékonybélig kormányhű Hír TV műsorában, hogy nekik és a többi homályos figurának vannak közös céljaik, tehát minden oké. Ugyebár ha őróluk egyesek azt állítják, hogy Bajnai pénzeli őket, Koppányékról meg azt, hogy a Jobbik, akkor nyilván egyik sem igaz, ha pedig egyik sem igaz, akkor az se számít, hogy egyébként ki mekkora veszélyes barom. Utóbbi interjúban futólag az anarchizmus is szóba kerül, így fontosnak tartok tisztázni néhány dolgot.
A HaHás Birtalan Gergő zavaros beszámolójában "skinheadek és anarchisták jönnek rá arra, hogy tulajdonképpen nem is akarnak annyira különböző dolgot." A kontextus alapján az említett skinheadek valószínűleg nem a kialakulása idején inkább balra húzó szubkultúra mára csak szórványosan megmaradt eredeti elveket valló csoportjaiból kerültek ki, hanem szélsőjobboldaliak voltak. Abba pedig belegondolni is rossz, miféle magukat anarchistáknak nevező emberek gondolhatják úgy, hogy "tulajdonképpen nem is akarnak annyira különböző dolgot," mint a széljobbosok.
Az anarchisták számára kényes és sokat vitatott kérdés, hogy kivel, milyen keretek között és milyen távlatokban érdemes összefogni, elvégre az anarchista társadalomalkotás eddigi talán legsikeresebb modern példáját felmutató, a spanyol forradalom során létrejött katalóniai közösségek véres szétverésében a HaHa-Koppány koalíciót megszégyenítő egyetértésben vettek részt fasiszta, sztálinista és liberális demokrata erők. Aki egy kicsit is ismeri a történelmet, beláthatja, hogy azok közül sem mindenki jófej, akik az elesettek pártfogóinak nevezik, vagy akár őszintén annak gondolják magukat. Egy biztos: soha, semmilyen körülmények között nem működünk együtt fasisztoid elemekkel.
Az anarchizmus célja mindenfajta társadalmi, politikai és gazdasági hierarchia eltörlése. Egy anarchista nem tűrheti, hogy másodrendű emberként kelljen élnie valakinek, ezért küzd a rasszizmus, a szexizmus, a homofóbia, valamint a szisztematikus elnyomás minden más formája ellen, és az állam által uralt tér egyes részeit olyan autonóm terekké alakítja át, ahol az elnyomás különböző formái által sújtott személyek biztonságban lehetnek. Ennek feltétele az is, hogy kizárja ezekből a terekből és az anarchista szerveződésből azokat az elemeket, amelyek az ilyen személyek testi és szellemi biztonságát veszélyeztetik.
Az anarchizmus nem liberalizmus, a mi jelszavunk nem a tolerancia, magyarán a megtűrés (azaz: hagyom, hogy élj valahol a rendőrök által gondosan őrzött magánterületeimtől távol, és dolgozz vagy dögölj meg a híd alatt szabadon a tőke által uralt világban, közben pedig egyformán addig lehetsz színesbőrű vagy rasszista, amíg a privilégiumaimat nem sérted meg). A mi társadalomképünk a kölcsönös segítségnyújtáson alapszik: aki velünk szabadon, egyenlően és testvériesen szeretne élni, ahhoz mi is hasonlóképp viszonyulunk, akinek pedig az elnyomás (azaz a hierarchia fenntartása) a célja, az ellen a saját szerveződési formánk és az autonóm, önkéntesen szerveződő közösség tagjai védelmében, csúnya intoleráns-antiliberális módon fellépünk.
És persze amellett sem megyünk el szó nélkül, ha egy liberális, vagy bármely más polgári irányzat híve bratyizik össze szélsőjobbosokkal.
Engem nem érdekel, hogy Koppányékat tényleg maga Vona Gábor eteti a zsebéből bolondgombával, vagy maguktól olyan tökkelütöttek, amilyenek, az viszont tény, hogy Tóth Béla a következőket írja a csoport weboldalán (antiszemitizmusra érzékeny olvasóink számára trigger warning):
"hogy világosabb legyen: ha én a háttérből akarnék irányítani sok sok évszázadon át akkor elrejtőznék egy adott közösség soraiban, és még ők védenének engem, pedig gondolkodás nélkül feláldozom őket, ha az én IGAZI rejtett csoportom érdekei így kívánják….vezetői státuszt szereznék elsősorban az ő köreikben, igy én alakíthatnám vallási törvényeiket és ők elismernének vezetőjüknek, hisz egy mélyen vallásos nép…..aztán jöhet a nagyobb terv a világuralom……nos ezt teszi a cion sok sok évszázada a zsidósággal és a világgal……ami a cionnak jó az nekünk és az igazi zsidóknak is rossz, csak furmányosan úgy csinálják, hogy nekik kicsivel többet hagynak meg mint másoknak ezért azok hibásan, de kiállnak mellettük….."
Ne tévesszen meg senkit a józsidó-rosszzsidó különbségtétel unalmas toposza, ez bizony egy virtigli antiszemita összeesküvés-elmélet. Egy másik, koppanycsoport felhasználónév alatt közölt bejegyzésben a kuruc.info "oknyomozójára" hivatkozva esik szó "szocibérenc zsidó végrehajtóról." Egy harmadikban nyalva harapó, de nem kevésbé sértő sztereotípiák kerülnek elő az egykor "Mátyás király udvarában zenélő" romákról, akik azóta rossz útra térhettek a költő szerint, de most végre "a jobbik felük kelhet életre a nemzetért." Biztos ami biztos, a szerző ugyanebben a bejegyzésben azért a munkáspárt mellett a gárdistákat, a betyársereget és a hungaristákat (!) is harcba kürtöli. Ennek a hagymázas ökörségnek vissza kell riasztania mindenkit, aki nem akar egy Pol Pothoz hasonló zavaros világképű diktátor uralma alatt sínylődni a jövőben.
Tovább nem volt kedvem kurkászni és elemezgetni a weboldal válogatott dőreségeit, azonban ennyi is elég ahhoz, hogy kijelentsem: Kedves Birtalan Gergő és a HaHa inget magukra vevő illetékesei, menjetek ti a picsába.
Szép és szükséges dolog fellépni a devizahitelesek kilakoltatása és a százezrek alultápláltsága ellen, de aki nem igényes a szövetségesek megválasztása terén, az nem is segíteni akar igazán, csak az irgalmas szamaritánus vagy a népvezér szerepében napoztatni nárcisztikus önérzetét. Hol leszel, Birtalan Gergő, amikor koppányos haverkáid elkezdik majd latolgatni, hogy a mélyszegénységben élő romák közül ki tartozik a cigányság "jobbik feléhez," és ki lesz az, aki nem zenélhet Mátyás király udvarában?
Felmerül a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy nekünk diákmozgalomból is ilyen jutott. Az egyik ok valószínűleg a kapitalizmus abszolút és kritikátlan elfogadása, az, hogy nem ismerjük a kapitalista mentalitás alternatíváit. Biztosan mindenki hallott már effélét: "oké-oké, Jocó antiszemita, de olyan jó kolléga, annyira jól el lehet vele beszélgetni az ebédszünetben az időjárásról." "Persze, Jenő cigánygyűlölő és homofób, de pár sör után ez már mit számít?" Vagy ahogy a - lassan blogunk mintaliberálisává avanzsáló - Tóta W. fogalmaz: "oké, te [nemzeti] radikális vagy én meg liberális, de mondjuk mind a ketten horgászunk. Igazából több nem is kell."
Vagyis: nem számít, ha valaki az elnyomás támogatója, amennyiben ez nem zavarja meg a bérmunka és a szabadidő, a termelés és a fogyasztás, az unalom és a szórakozás jól beosztott rendjét. Nem fogjuk fel: a barátság igenis politikai tartalommal bír. A kapitalizmus híve a rendszer szabályai szerint, kockáról kockára építgetett karrierjéhez keres szövetségeseket, ez alapján alakulnak ki kapcsolatai, így tehát egy hétpróbás fasiszta újgazdag nagyobb eséllyel kerül ivócimborái közé, mint egy teljesen jóindulatú mélyszegény. Ennek a mechanizmusnak a hatása - úgy tűnik - akkor is megmarad egyesekben, amikor épp nyíltan és tudatosan politikai cselekvést végeznek.
Az anarchista ezzel ellentétben az autonóm léthez keres szövetségeseket, akikkel a közösen meghatározott, dinamikusan alakuló szabályok szerint indul el - a rendszer ellenében.